2010. április 12., hétfő
Cuki birkás játék
Nagyon kis aranyos. :) Nem nagyon nagy új ötlet, volt már sok hasonló, és az egyik a Magic Pen nagy kedvenc lett, de ez meg olyan vicces, kikapcsoló. Próbáld ki te is a Home Sheep Home-ot - hanggal!
2010. április 7., szerda
Csütörtöki aszteroida
2010 GA6 katalógusjelű aszteroidát a közelmúltban fedezték fel a Catalina Sky Survey (CSS) égboltfelmérési projekt keretében, amelyet 1999-ben indítottak a potenciálisan veszélyes földközeli objektumok, a kisbolygók és az üstökösök feltérképezésére.
A 2010 GA6 katalógusjelű kisbolygó nem az első hívatlan égi látogató, amely az idén a Föld közelébe merészkedik. Januárban a 2010 AL30 katalógusjelű kis aszteroida 130 ezer kilométerre volt tőlünk. Írja az Index.
De ezek az aszeroidák nem jelentenek veszélyt a Földre. Tessék megnyugodni. Emlékezzünk arra, hogy például tavaly novemberben egy aszteroida "csak" 14 000 km-re haladt el mellettünk, és nem lett semmi bajunk.
Találtam egy érdekes oldalt, ahol meg lehet nézni, hogy a már felfedezett aszteroidák mikor lesznek földközelben, mennyi a becsapódás esélye, mekkorák, mekkora sebességgel mennek, mikor tudták megfigyelni stb.
Az oldal szerint akár havonta néhányszor is lehetne ilyen hír az Indexen. Lehet, hogy pangás van a Tudomány rovatban, mert itt azt írják, hogy a 2010 GA6 Földdel való ütközési esélye 0.000016% azaz 1 a 6 250 000-hez. A már említett 2009 VA aszteroidánál ez 0.003% volt, azaz 1 a 33 000-hez. Ennél volt már kockázatosabb is, a 2000 SG344, ahol az ütközés veszélye 1 a 769-hez volt.
2010. március 31., szerda
Segítsüti
Bár ez nem a blogom fő csapásvonala, de mellékvágányként hasznosnak tartanám, ha minél többekhez eljutna ez a hír.
A tavalyi akcióval szemben idén már 27 gasztroblogger sorakozott fel a Segítsüti akció mögött, akik vállalták a sütemények elékszítését, amelyekre a segitsuti.hu oldalon lehet licitálni. A sütemények egységesen ezer forintos kikiáltási áron bocsátanak árverésre. A licitálásból befolyt összeget két koraszülött osztályt fognak támogatni (Budapesten a Péterfy, Miskolcon pedig a megyei koraszülött osztályt). Az akció tegnap indult, és április 2-án éjfélkor zárul. Az oldalon nagyon egyszerű a licitálás, mindössze egy rövid regisztrációt kell elvégezni. Jelenleg eddig 434.600 forint folyt be. Licitálj!
Részletekért látogass el a segítsüti.hu oldalra.
A tavalyi akcióval szemben idén már 27 gasztroblogger sorakozott fel a Segítsüti akció mögött, akik vállalták a sütemények elékszítését, amelyekre a segitsuti.hu oldalon lehet licitálni. A sütemények egységesen ezer forintos kikiáltási áron bocsátanak árverésre. A licitálásból befolyt összeget két koraszülött osztályt fognak támogatni (Budapesten a Péterfy, Miskolcon pedig a megyei koraszülött osztályt). Az akció tegnap indult, és április 2-án éjfélkor zárul. Az oldalon nagyon egyszerű a licitálás, mindössze egy rövid regisztrációt kell elvégezni. Jelenleg eddig 434.600 forint folyt be. Licitálj!
Részletekért látogass el a segítsüti.hu oldalra.
2010. március 26., péntek
Szobaton este fél 9-kor...
elsötétül sok város híres nevezetessége, és te is lekapcsolhatod a villanyt 1 órára.
A budai vár Savoyai teraszán közös visszaszámlálás után együtt lekapcsolják Budapest fényeit, majd egy fergeteges dob-partit tartanak a Pawaa mitaiko frontemberének vezetésével.
Részletek itt, ezen a honlapon.
A budai vár Savoyai teraszán közös visszaszámlálás után együtt lekapcsolják Budapest fényeit, majd egy fergeteges dob-partit tartanak a Pawaa mitaiko frontemberének vezetésével.
Részletek itt, ezen a honlapon.
2010. március 25., csütörtök
Kakukk tojás
Ez egy kedves, rég nem hallott történet, ami ma ismét elküldött nekem Erika. Annyira jól esett olvasnom, hogy felrakom ide is, hogy másoknak is jó napjuk legyen:
Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
- A kérdés így hangzott: "Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: "Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!"
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)
- A kérdés így hangzott: "Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: "Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!"
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)
2010. március 9., kedd
A legnagyobb tojás
Az Index a főoldalon hozza, képpel, hogy Pakson egy tyúk talán Guinness rekord nagyságú tojást tojt.
Tök utálom, hogy még mindig itt tartunk. Hogy ha ez mind Gyanógeregyén lett volna, nem is lenne hír. Szánalmas.
Tök utálom, hogy még mindig itt tartunk. Hogy ha ez mind Gyanógeregyén lett volna, nem is lenne hír. Szánalmas.
2010. március 1., hétfő
Hallottad? Láttad?
Több mint valószínű, hogy egy meteor suhant át Magyarország felett vasárnap 23.25-kor.
A tárgy fényereje alapján egy néhány tíz centiméteres, tehát egy méteresnél kisebb űrből érkező objektumra gyanakodnak, ami nem túl gyakran, de azért időnként be szokott lépni a légkörbe. Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára elmondta, hogy ezek a kövek 120 kilométeres magasságban lépnek be akár 210 ezer kilométer per órás sebességgel: az óriási súrlódástól a tárgy felizzik, majd 70-80 kilométeres magasságban felrobban, ami rendszerint óriási villanással szokott járni. Ezt észlelhették most is a csillagászok, a kamerák és a megfigyelők.
Forrás: Index.
A tárgy fényereje alapján egy néhány tíz centiméteres, tehát egy méteresnél kisebb űrből érkező objektumra gyanakodnak, ami nem túl gyakran, de azért időnként be szokott lépni a légkörbe. Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára elmondta, hogy ezek a kövek 120 kilométeres magasságban lépnek be akár 210 ezer kilométer per órás sebességgel: az óriási súrlódástól a tárgy felizzik, majd 70-80 kilométeres magasságban felrobban, ami rendszerint óriási villanással szokott járni. Ezt észlelhették most is a csillagászok, a kamerák és a megfigyelők.
Forrás: Index.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)